Mágneses vastagságmérők a bevonatok vastagságának roncsolásmentes méréséhez (festékek, zománcok, galvanizálás, oxidációk).
A bevonat vastagságát nem romboló módon lehet mérni mind a mágneses acél felületeken, mind a nem mágneses fém felületeken, például rozsdamentes acél vagy alumínium.
Az elektromágneses indukciót nemvas mágneses bevonatokra használják vasfémekre, például acélra, míg az örvényáram elvét a nem vezető fém hordozók nem vezető bevonataira használják.
- A bevonat vastagságmérőinek három különböző csoportja létezik: olyan bevonat vastagságmérők, amelyek a mágneses hordozók nem-mágneses bevonatait mérik (például festék vagy cink a vason), olyan bevonat vastagságmérők, amelyek képesek a nem-mágneses felületek nemfémes bevonatainak mérésére ( például a festék az alumíniumra) és a bevonat vastagságmérői, amelyek meghatározzák a nemfémes bevonatokat a nem fém alapokon (például festék fara vagy betonra).
- A leggyakoribb alkalmazás a nem-mágneses bevonatok mérése a mágneses (vas) szubsztrátumokon, például a festék vastagságának a vason, a cink vagy a vastagságának a mérése a vason. Az analóg vastagságmérők mágnes segítségével tesztelik, hogy mekkora erő szükséges a mágnes leválasztásához az anyagtól; minél vastagabb a bevonat, annál könnyebb leválasztani a mágnest a falról. A digitális adagolómérők a mágneses indukció elvét használják a bevonat vastagságmérője és a mágneses fémhordozó közötti távolság meghatározására. Ez a mérési módszer nagyon pontos lehet, különösen sima felületek esetén.
- A nemfém bevonatok nem mágneses fémeken történő mérésére a mérőfej és a fém hordozó közötti távolságot az örvényáram elv alapján kell megmérni. Példa erre az alkalmazásra a festék vastagságának mérése az alumíniumon.
- A bevonat vastagságmérőinek néhány modellje dupla mérési funkcióval is elérhető, mind a vas, mind a színesfém anyagokhoz. Ezeket a hevederes mérőeszközöket egy szondával szállítják, amely automatikusan képes meghatározni, hogy a hordozó mágneses (vas) vagy nem mágneses (nem vas) - és automatikusan kiválasztja a megfelelő működési módot.
- A nemfémes bevonatok mérése nem fém alapokon, például a fa vagy beton festékének mérése ultrahangos bevonat vastagságmérővel végezhető. Ez a bevonat vastagságmérő a bevonatot csak azáltal, hogy ultrahangos hullámot küld a bevonatba, és megmérje a jelnek a bevonat hátsó falához viszonyított visszaveréséhez szükséges időt. Ez azt jelenti, hogy a bevonat és a festék vastagsága bármilyen alapon megmérhető. A fejlett modellek az egyes festékrétegek vastagságát is mérhetik. Ha a felületet háromszor festették, akkor a vastagságmérők legfejlettebb modelljei képesek meghatározni az egyes festékrétegek vastagságát.